Egyértelmű figyelmeztetés

Józsué ezt mondta a népnek: „Nem vagytok képesek szolgálni Yahwehnek. Ő a Szent Hatalmas; ő féltékeny Hatalmas. Nem bocsátja meg lázadásotokat és bűneiteket. Ha elhagyjátok Yahwehet, és idegen isteneket szolgáltok [az elme önmagára hagyatkozását], akkor megfordul, bajt hoz rátok, és véget vet nektek, miután jó volt hozzátok.” De a nép ezt mondta Józsuénak: „Nem! Mi Yahwehet fogjuk szolgálni.” Akkor Józsué ezt mondta: „Tanúk vagytok magatok ellen, hogy Yahweh szolgálatát választottátok.” „Igen, tanúk vagyunk” – felelték. (Józsué 24:19-22)

„Minden a kegyelemről szól.” Mert kegyelemből van üdvösségetek a hit által – és ez nem tőletek van, hanem a Mindenható ajándéka –, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék. (Efezus 2:8-9) Ó igen, „Nem a saját erőfeszítésedből, hanem kegyelemből.” És ott van a gyakran elfeledett következő vers is: Mert az ő alkotása vagyunk, akiket a Messiás Yahshua által teremtett jó cselekedetekre, amelyeket a Hatalmas előre elkészített, hogy azokban járjunk [hogy azokban járjunk]. (Efezus 2:10)

Igen, hitvallásod tanúként áll „ellened”, mert kegyelemből üdvözültél, hogy Yahwehet szolgáld, ez pedig azt jelenti, hogy „jó cselekedeteid” vannak, amelyeket meg kell tenned. És Shaul, az Efezusiakhoz írt levél héber szerzője, csak egyetlen meghatározását ismerte a „jó cselekedeteknek”. Micvák: jó tettek, amelyek Yahweh előírásain és parancsain alapulnak.

Józsué a házassági fogadalom megújítását ajánlotta fel Israylnek, amelyet mintegy 90 évvel korábban tettek, miután Mosheh lejött a hegyről. A nép együtt felelte: „Mindazt, amit Yahweh mondott, megtesszük.” Mosheh pedig visszavitte a nép szavait Yahwehhez. (2Mózes 19:8) Már akkor is saját szavaik tanúskodtak ellenük. Ezért tudta Józsué meggyőzni őket lázadásuk történetéről (19. vers), és a házasságtörésről, amelyet más istenek szolgálatával követtek el (20. vers). Csak azért házasságtörés, mert előbb azt mondták: „Igen, akarom!”

Bárcsak a Messiás teste megértené ezt a házassági fogadalmat. Az ígéret sokkal jobb, mint amit az emberi tanítások és parancsolatok hiábavalósága kínál (Márk 7:7). Amikor azt mondtad: „Igen, akarom!”, új mércét fogadtál el az életedre. És amint ezt megtetted, minden, ami ennél kevesebb, szándékos engedetlenség. Dávid király tudta ezt: „Tartsd vissza szolgádat a szándékos bűnöktől is; ne uralkodjanak rajtam. Akkor feddhetetlen leszek, ártatlan a nagy vétekben.” (Zsoltárok 19:13) A Zsidókhoz írt levél szerzője pedig emlékeztet (újra tudatosít) minket ennek végzetes következményeire: „Mert ha szándékosan vétkezünk, miután megismertük az igazságot, nem marad többé bűnért való áldozat.” (Zsidók 10:26)

Ismered az igazságot! Ne fuss tovább ezek elől az alapvető igazságok elől. Azt hirdeted, hogy „szabad vagy Krisztusban.” „Szabadságra hívott el minket a Messiás.” (Galata 5:1a) De mitől vagy szabad? „Álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek, hogy újra a szolgaság igájába kerüljetek.” (Galata 5:1b) Vajon a jó cselekedetek, a Yahweh előírásain és parancsain alapuló jó tettek, amelyeket „előre elkészítettek, hogy bennük járj”, a szolgaság igája? Az ő parancsolataitól való szabadság az oka annak, hogy bővelkedik a kegyelem?

Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem? Semmiképpen! Mi, akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne? Mert tudjuk, hogy régi emberünk vele együtt megfeszíttetett, hogy a bűn uralta test megsemmisüljön, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek – mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól. (Róma 6:1-2, 6-7) Teljesen világos, hogy a bűn szolgaságától szabadultál fel, nem az ő parancsainak (jó cselekedeteknek) szolgaságától.

Most már szabad vagy arra, hogy minden döntésedet átadd, és hagyd, hogy ő vegye teljesen uralma alá az életedet? Szabad vagy azt mondani: „Atyám, elismerem, hogy a te parancsaid és Yahshua kiontott vére mostantól az a mérce, amely megítéli minden gondolatomat és cselekedetemet. Ugyanolyan örömmel várom az engedetlenség büntetéseit, mint amilyen örömmel várom az engedelmesség áldásait.”

Szeretett, akár elismered Igéjét tanúbizonyságként ellened, akár nem, ha azt hirdeted, hogy Yahshua követője vagy, az már úgy is az. Komolyan gondold át, mit jelent, amikor Shaul azt mondja, hogy „régi emberünk vele együtt megfeszíttetett.” Tekintsd ezt egyértelmű figyelmeztetésnek: minden más lehetőségről lemondtál, amikor azt mondtad: „Igen, akarom! Szolgálni fogom __________-t.” Ha egy címet vagy valamilyen pogány adott nevet írtál be az üres helyre, akkor engedetlenséged nagy része innen ered. Ha még nem hívtad segítségül a Nevet, a Hatalmas egyetlen adott Nevét, akkor talán most, először életedben, Yahweh nevében mondod ki házassági fogadalmadat.