Egy fogoly kérése

Atyám, ez az út olyan hosszú volt, és az utat még végig kell járni. Igen, oly sokat mutattál nekem, oly sok új dolgot.

Azt suttogod nekem: „Ne nézz vissza”, és igyekszem engedelmeskedni ennek. Ismered minden gondolatomat. Bár Parancsodra haladok előre, tudod, hogy kérdéseim vannak Hozzád. Ezek elmémben (szívemben) és lelkemben (tudatos lényegemben) élő kérdések. Egyszer teszem fel ezeket, és nem újra, ha bátorságot adsz, hogy csak egyszer kérdezzem meg, majd tovább haladok, ahogy mondod.

Kíváncsi vagyok, vajon kimondhatatlan örömöt kell éreznem, miközben bezárva vagyok, távol családomtól és barátaimtól. Lehetséges-e ilyen örömöt érezni lelkemben, miközben távol vagyok attól a családtól, akit oly mélyen szeretek? Szeretheti-e egy férfi túlságosan a családját? Ajándék-e a kimondhatatlan öröm bebörtönözve, vagy folyamatos dicsérettel és hálaadással kell kiérdemelni?

Mi lesz azokkal, akiknek tartozom, Atyám? Elhihetem-e, hogy szem előtt tartod az ő legjobb érdeküket, és megmutatod-e nekem a helyreállítás útját? Kinek tartozom, Atyám? Mit tegyek a helyreállításért?

Mi leszek, Atyám? Mit tegyek, hogy gondoskodjam családomról, hogy férfinak érezzem magam? Mi a Te akaratod megélhetésemre nézve?

Mi legyen azokkal, akik elárultak engem, Atyám? Bocsássak meg és felejtsek, vagy bocsássak meg, és keressek új barátokat?

Ezeken gondolkodtam, Atyám. Eleget tanultam ahhoz, hogy tudjam, mindent átadhatok Neked, és bízhatok abban, hogy vezetni fogsz. Ahogy tudod, az, hogy papírra vetettem ezeket, ezeket a kérdéseket, azért volt, hogy tovább tudjak haladni, és gyakorolni tudjam ezt az új hitet. Ez egy olyan hit, amely bízik abban, hogy átadhatom Neked minden reményemet, minden álmomat és minden aggodalmamat, és hogy nem fogod elfelejteni, hogy megkérdeztem Tőled, mit tegyek.

Minden kérdésre szükségem van válaszodra, és úgy fogok tenni, ahogyan mondod. Tudom, hogy ha kéred tőlem, meg is fogod adni a módját, hogy véghezvigyem.

Nem akarok többé visszanézni, Atyám. Ma úgy döntök, hogy előre haladok, és bízom válaszaidban. Vágyom békességre minden oldalról, Atyám, ez a kérésem.

Semmiért ne aggódjatok; hanem mindenben imádság és könyörgés által, hálaadással tárjátok fel kéréseiteket a Mindenható előtt, és a Hatalmas békessége, amely minden értelmet felülmúl, meg fogja őrizni szíveteket (elméteket) és lelketeket Yahshua, a Messiás által. (Filippi 4:6-7)