Egy szolga imája

Ó Fenséges, elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet. Mert melyik elohiym (erő vagy hatalom) van a mennyben vagy a földön, aki olyan tetteket és hatalmas munkákat tud véghezvinni, mint amilyeneket Te teszel? Kérlek, hadd menjek át, és lássam meg a jó földet a Jordánon túl, azt a szép hegyvidéket és Libanont. (5Mózes 3:24-25)

Atyám, tudom, hogy a Te igád alatt vagyok (olvasd el a Jeremiás siralmai 3:27-39-et). Súlyos kezed rajtam van. Fenyítő vessződ gyors és pontos. Egyszerre tapasztaltam meg a halált és egy új élet darabjait. Oly sok minden megrendült. A gyász és az öröm egybefonódott.

Mint a kopasz sas negyven évesen, amely leveti csőrét, karmait, tollazatát — mindent; minden földi hatalmát és dicsőségét mintha elveszítené. Én is negyven éves voltam, amikor idehoztál engem, Atyám, hogy mindent levessek. Mózes is negyven éves volt, amikor kihoztad, és Dávid is, hogy Israyl egésze fölött király legyen.

Élete következő szakaszában a sas mindent pótol, amit elveszített. A teremtmény teljesen megújul. A következő negyven éve a legjobb éveivé válik. Mózes? Dávid? Igen! És mi lesz velem, Atyám?

Ismét teljesek-e szárnyaim, Atyám? Mi van karmaimmal (a szent előírások megragadásának képessége)? Érzem hatalmadat, de vajon egy teljesen megújult ember hatalma-e ez? Naponta átalakulok, mégis mikor lesz elég?

Kiáltásom: „Atyám, még mindig nehéz-e rajtam ez az iga? Még mindig fenyítő vessződ alatt vagyok-e, arcod elfordítva tőlem? (Jeremiás siralmai 3:7-9) Megtanultam-e a leckét (leckéket)? Lehetséges, hogy teljesen mellétrafálok? Tudnom kell, hogy kedvedre vagyok. Csak ez számít. Csak ez számít!

Kiáltani fogok, mint Mózes. „Elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet. Mert melyik elohiym van a mennyben vagy a földön, aki olyan tetteket és hatalmas munkákat tud véghezvinni, mint amilyeneket Te teszel?”

Atyám, vágyom rá, hogy lábam a jó földre tegyem. Tejed lelkem lényege; méz édessége hangodnak bennem. Ha kedvedre voltam, ha ismét felém fordultál, tedd ezeket a szavakat az enyémmé. „Elkezdted megmutatni nagyságodat, és erős kezed nyilvánvaló; hatalmas munkáid tagadhatatlanok.” Jöjj, Abba.”