Yahshua, te, cselekvés!

„Mert ami nem hitből van, az bűn.” (Róma 14:23)

A „ból/ből” szó, amellyel azt írják le, ami a hit miatt történik, durva alulfordítása ennek az elöljárószónak. Nem hibás; egyszerűen nem tesz igazságot a hit erejének. Valami kézzelfoghatóbbra, akár nyersebbre van szükség, hogy ezt kifejtsük.

Bármi, ami nem a hitből születik; nem a hitből ered; nem a hitből, belülről, jön elő; ami nem a hit eredménye; ami nem a hit belsejéből kifelé terjed, vagy nem a hitből ered — bűn! A hitnek kell lennie az eredetnek. Érzed ezt most? Amit mondunk, az az, hogy bármi, ami nem gyökerezik forrásának mélyén, ez esetben a hitben, majd onnan kifelé terjeszkedve hozza meg hatását, az bűn. Nos, nincs-e ennek több súlya, mint a „ból/ből” szónak?

Mit mondasz nekünk, Atyám? Bármi, ami nem a bennem munkálkodó Yahshua élete révén jön létre, bűnös? E parancs alapján megértem, miért mondanád azoknak az embereknek, akik azt állítják, hogy ismernek Téged: „Távozzatok Tőlem!” (Máté 7:22-23)

Minden gondolatnak, és minden abból a gondolatból eredő cselekedetnek a hitből kell erednie. Atyám, ez azt jelenti, hogy mindaz, amit valaki gondol, majd amely szerint cselekszik, ennek a mintának kell megfeleljen: elméjükben ered; azután Yahshua szavaihoz és életéhez kell mérni; majd lábunkhoz kerül (a törvényben való mentális szilárdság) végső jóváhagyásra, lehetővé téve a cselekvést. Így nézne ki egy élet, ha minden cselekedet a rendeltetett forrásból eredne.

A hitet úgy mutatjuk meg, hogy Yahshua életének ismétlődő mintáit utánozzuk; felelősséggel tartozunk minden kimondott szavunkért (Máté 12:36). Ez megerősíti, hogy miért kell minden gondolatnak ehhez a kinyilatkoztatáshoz igazodnia. „A szív (elme) bőségéből szól a száj.” (Máté 12:34-35)

Nem csatlakoznál mindegyikünkhöz ebben az imában? „Ó Atyám, ültetnéd-e ezt Fiad által örökös mintaként a szívembe és lelkembe? Ez valóban az elme átalakulása.

Szentlélek, tudom, hogy Veled élsz mind az Atyával, mind a Fiúval, és a Te vezetéseddel érem el a gondolkodásnak és cselekvésnek ezt a mintáját. Ennek az igazságnak be kell hatolnia elmémbe, hogy cselekedeteim helyénvalók legyenek. Csak az emberben lévő Lélek által lehetséges ez.

Alávetem magam a mintának, Atyám. Égesd belém. Ha fellázadok, akkor is égesd belém. Életem a Tiéd, Atyám; vedd el! Igen, ezt a gondolkodásmódot fogom hordozni magamban. Követni fogom a mintát, mert végül is az a hit végzi el ezt bennem, amelyet Te adtál nekem. Valóban nagylelkű vagy.”