Az őrtorony

Mégis örvendezni fogok Yahwehben, ujjongani fogok szabadításom Hatalmasában. Yahweh, a Mindenható az én erősségem; olyanná teszi lábaimat, mint a szarvasét, és a magaslatokon jártat engem. (Habakuk 3:18-19)

Ó Atyám, vigyél minket az őrtoronyba, ahogyan Habakukot is. Engedd, hogy magasabb nézőpontból lássuk a ránk vonatkozó célodat, mint a miénk. Adná meg kegyelmed nekünk azt a kiváltságot, hogy lássuk az utat, amelyet nekünk terveztél. Ó, mennyire vágyunk arra, hogy Veled táncoljunk a magaslatokon. Mutasd meg nekünk az utat, Királyom. Miért kell az ismeretlennek még mindig oly – félelmetesnek tűnnie?

A „dicséret áldozatáról” beszélsz nekünk, Abba (Zsoltárok 50:5, Zsoltárok 107:22). A valóság az, hogy Te úgy rendelted, hogy fájdalomban is imádnunk kell, sőt, éppen ezáltal a folyamat által szűnik meg minden fájdalom. Adj nekünk természetfeletti buzgóságot ehhez a folyamathoz, Atyám; tedd olyan édessé számunkra, még akkor is, amikor véséddel formálod elménket (szívünket). Kijelentetted, hogy Te vagy a mi válaszunk mindenre, a „felette nagy és becses ígéretek” beteljesülése (2Péter 1:3-4), és mégis vannak kérdéseink. Ez is része a Te folyamatodnak.

Örvendeznünk és dicsérnünk kell engedelmességben parancsaid iránt, függetlenül attól, hogyan „érezzük” magunkat. Ebben kiáltunk erődért, Hatalmas Atyám. Még a buzgóság is, hogy szenvedésünkön keresztül dicsérjünk Téged, Tőled származik. Hová mehetnénk máshova, Atyám? Csak Te tudod növelni a Te irántad való szeretetünket, és megvalljuk, mennyivel többre van szükségünk belőle.

Ez az elme, amelyet Te adtál nekünk, és csak Te tudod meghatározni a szeretetet. Hová mehetnénk máshova, Atyám? Taníts meg minket, hogy erőfeszítés nélkül szeressünk Téged, és ebben engedd, hogy megtapasztaljuk szabadításod örömének darabjait, amíg teljesekké, egésszé nem leszünk, semmiben sem szűkölködve (Jakab 1:4). A lelkiismeretünk őrtornyából keresünk Téged minden nap minden pillanatában. Légy a mi világítótornyunk, Abba. Mutasd meg nekünk az utat.