A sötétség kincsei

„Neked adom a sötétség [homály] kincseit és a titkos helyek elrejtett gazdagságát, hogy megtudd: Én, Yahweh, aki neveden szólítalak, vagyok Israyl Hatalmasa; Én formálom a világosságot, és Én teremtem a sötétséget; Én szerzek békét, és Én teremtek pusztulást [viszontagságot]; Én, Yahweh cselekszem mindezt.” (Ézsaiás 45:3, 7)

Sötétség és pusztulás; homály és viszontagság; szeretnél természetfeletti nézőpontot nyerni? Ezeket Yahweh teremtette; „kincsekként rejtett helyeken” teremtette. Nyíltan vannak elrejtve azok számára, akiknek van szemük a látásra (Lukács 10:23-24).

Túl sokáig hagytad ki kincseidet, legtöbbetek valamiféle tagadás miatt. Tagadod, hogy Yahweh a saját céljaira sötétséget és viszontagságot teremtene. Azt is elutasítod, hogy meglásd a „jót” a küzdelmekben, az üldöztetésben, az igazságtalanságban, a hamis vádakban és a jogtalan sérelemben. Hát nem hiszed, hogy „minden a javukra munkálkodik azoknak, akik szeretik a Hatalmast, azoknak, akik az Ő végzése szerint hivatottak?” (Róma 8:28) Ha elutasítod a viszontagságot, dacolsz a homállyal, vagy tévesen egy „ördögnek” tulajdonítod azt a munkát, amelyet Yahweh végez, meghiúsítod azt, amit szenvedésed és üldöztetésed céljának szánt.

El tudod képzelni, ha Yahseph (József) fellázad, miután testvérei rabszolgaságba adták? Fel tudod fogni, mekkora történelmi katasztrófa lett volna, ha bosszút állt volna az igazságtalanságért, és kiirtja Israyl utódait, ahelyett hogy ezt a Szent nézőpontot választotta volna? „Ne bánkódjatok, és ne haragudjatok magatokra, amiért ide adtatok engem, mert Yahweh küldött engem előttetek, hogy életet mentsek meg. A Mindenható küldött engem előttetek, hogy utódot hagyjon nektek a földön, és hogy megmentse életeteket nagy szabadítással. Most tehát nem ti küldtetek engem ide, hanem Yahweh; és Ő tett engem a fáraó atyjává, egész házának urává, és Egyiptom egész földjének uralkodójává.” (1Mózes 45:5, 7, 8)

Vagy el tudod képzelni, ha Yahseph egy ördögnek tulajdonította volna mennyei Atyja csodálatos munkáját? „Ti gonoszat gondoltatok ellenem; de Yahweh jóra gondolta ezt, hogy megvalósítsa azt, ahogy ma van, hogy sok nép életét megmentse.” (1Mózes 50:20)

Ha Yahseph fellázadt volna a sötétség, a gonoszság és a homály ellen, nem használták volna fel Yahweh tervében az élet megőrzésére. És az a célja, hogy a Mindenható eszközeként szolgáljon Israyl leszármazásának megóvására, ott halt volna meg Egyiptomban. Kétségtelenül Yahweh mást választott volna, de az a lehetőség, hogy Yahseph megtapasztalja a megbocsátás erejét, és Israyl megőrzőjévé váljon, örökre elveszett volna.

Ehelyett, ha meghallgatjuk a csendes, halk hangot, szinte halljuk, amit Yahseph imádkozott: „Te tetted ezt, Atyám; Te adtál engem rabszolgaságba; Te választottál el anyámtól, apámtól és testvéreimtől; Te vádoltál meg erőszaktétellel; Te helyeztél börtönbe; és Te alakítottad át elmémet, ahogy engedelmeskedtem. Aztán elrendezted, hogy csak a Te szeretetedet érezhessem azok iránt, akik elhagytak, hazudtak rólam, és börtönbe zártak. Gonoszságot használtál fel arra, hogy életeket ments meg ilyen nagy szabadítással! Áldott legyen Yahweh hatalmas Neve!” „Minden Tőled van, és csak azt adtuk Neked, ami az Ő kezéből származik.” (1Krónikák 29:14)

A sötétségben ott vannak Yahweh elrejtett kincsei. Találd meg őket, és legyőzöl minden félelmet, és megismered az Ő szeretetét. Ezek az Ő kincsei. Nyisd ki szemedet, és lásd meg! Legközelebb, amikor sötétséggel veszed magad körül, gondolj erre a nézőpontra: „Atyám, azért küldtél ide, hogy életet mentsek!”