Mikrohullámú sütő

Láttál már embert, aki hebehurgyán beszél? Nagyobb reménység van a bolond felől, mint felőle. (Példabeszédek 29:20)

Ahogy a mikrohullámú sütő előtt álltam, várva, hogy megmelegedjen a kávém, ráébredtem, mennyire jól szemléltette a mikrohullámú sütő az életemet. Régen, amikor egy percnyi mikrohullámú sütésre volt szükségem, hogy valamit felmelegítsek, általában kinyitottam az ajtót legalább tizenöt másodperccel a lejárta előtt. Nem volt időm kivárni a teljes percet, pedig tudtam, hogy az a perc szükséges. Mivel „mennem kellett”, beértem a langyos kávéval. Sosem élveztem igazán a langyos kávét, mégis hozzászoktam, hozzászoktam ahhoz, hogy „nincs kész, de megteszi”.

Egész akkori életemet össze lehetett foglalni a mikrohullámú sütőnél hozott döntéseimmel, azzal, hogy képtelen voltam kivárni a teljes percet. Bár a mikrohullámú sütő már eleve egy rövidítés, és nem is tesz jót az embernek, mégsem tudtam befektetni a csekély időt, ami a legjobb eredményhez kellett volna. A szorgalmasok tervei nyereséghez vezetnek, ahogyan a hebehurgyaság szegénységhez. (Példabeszédek 21:5)

Ma börtönben vagyok. A börtön megváltoztatott engem. Nevetek, ahogy beállítom a mikrohullámú sütőt egy percre. Minden utolsó másodpercet kihasználok. Minden úgy lesz, ahogy lennie kell, mihelyt letelt a perc. És a világegyetem remekül megvolt nélkülem, az egész perc alatt.

Régen gyakran mondtam: „Emberek nem menthetnek meg embereket.” A langyos kávém bizonyította, hogy magam sem hittem a saját szavaimban. „Meg kellett valósítanom.” „Nekem kellett annak lennem.” Miért? Érte volt? Nem, mindez a saját céljaimért volt, miközben úgy tettem, mintha Neki szolgálnék.

Most már jobban tudom. Még mindig szeretnék „dolgokat tenni” és „az lenni”. De most már csak azt akarom tenni, amit Ő mond, és az lenni, akinek Ő akarja, hogy legyek. Jó Yahweh azokhoz, akik Rá várnak, a lélekhez, amely Őt keresi; jó csendben várni Yahweh szabadítására. (Jeremiás siralmai 3:25-26)

Így most mindig előbb kérdezek. Mindenről beszélek Atyámmal, és hallom a hangját. „Melegítsd meg a kávédat, Michael. Nyugodtan vedd az időt. Van időnk megbeszélni, mit fogok kérni tőled ma.”

A kávé sokkal jobban ízlik mostanában. Új céljaim, új álmaim és új meggyőződéseim vannak. A börtönben csak mikrohullámú sütőnk van. Amikor újra otthon leszek a családommal, teljesen megszabadulok a mikrohullámú sütőtől, és tűzhelyen melegítem majd a kávémat. El tudod ezt képzelni?

Közben Yahweh és én most már mindennap kávézunk együtt. Forró kávé, együtt. De én Yahwehre tekintek; várom szabadításom Hatalmasát; és Hatalmasom meghallgat engem. (Mikeás 7:7)