Régi kötelékek

Mindennek megvan a maga különleges ideje. Ideje van mindennek, ami az Ég alatt megtörténik. Ideje van a születésnek, és ideje van a meghalásnak; ideje az ültetésnek, és ideje az elültetett dolgok leszedésének. Ideje van az ölésnek, és ideje a gyógyításnak; ideje a lerontásnak, és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek; ideje a bánkódásnak, és ideje a táncnak. Ideje van a kövek elhányásának, és ideje a kövek összegyűjtésének; ideje a csókolózásnak, és ideje a csókolózástól való tartózkodásnak. Ideje van a keresésnek, és ideje az elvesztésnek; ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak. Ideje van a széttépésnek, és ideje az összevarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a beszédnek. Ideje van a szeretésnek, és ideje a gyűlölésnek; ideje a háborúnak, és ideje a békének. (Prédikátor 3:1-8)

És van ideje a rossz kapcsolatok megszakításának is. Az okok lehetnek bonyolultak, de végül a minta egyszerű. Mint a szén a parázshoz és a fa a tűzhöz, olyan a viszálykodó ember a versengés szításához. (Példabeszédek 26:21) Az igazi barátok ritkák; az alkalmi ismerősök sokan vannak. A megszakítás leginkább az utóbbiaknál lesz szükséges.

Mi indokolhatja a különválást? Egyeseknek ellenséges lelkülete van, és az az energia, amelyet elvesznek tőled, árt a lelkednek. Azt gondolhatod, hogy a feltétel nélküli szeretet és alázat jele egy megromlott kapcsolat rendbetétele. És egy értelemben ez igaz is. Azonban a bölcsesség megmondja, mikor tettél már eleget.

„És addig folyt köztük az ingerültség, hogy elszakadának egymástól.” (Apostolok cselekedetei 15:39) Mint Shaul és Barnabás esetében, egyes kapcsolatokat legjobb egy időre lezárni, bizonyos társulásokat pedig legjobb véglegesen lezárni. Rendben van, ha van olyan testvéred, akitől inkább szét szeretnél válni. Nem minden kapcsolat viszi előre az Országot.

A jövőben egy körülményváltozás teret adhat a megbékélésre, de nincs garancia arra, hogy ennek meg kell, vagy meg fog történnie. Egyesek megváltoznak; mások nem.

Az igazság az, hogy első kötelességed az, ami betölti a lelkedet, ez pedig a szükséged egy szerető Teremtő társaságára. Ez a kapcsolat táplálja és támogatja az önszeretetet, és hozzáférést biztosít számodra a természetfeletti Erőhöz. Az önszeretet a benned lévő új ember (2. Ádám; a benned lévő Messiás) szeretete, a régi ember tagadásán keresztül (1. Ádám, az „én” akarata, amelyet meg kell feszíteni). A végeredmény: mindazzá válsz, aminek Yahweh megteremtett!

Az Ő isteni ereje ajándékozott nékünk mindent, ami az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, aki minket dicsőség és jóság által elhívott, amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világban. (2Péter 1:3-4)

A bölcs ember vigyáz az életére (a teljes tudatos gondolkodás síkjára)! Ha lehetséges, amennyire tőled telik, minden emberrel békességben élj (Róma 12:18), és ha nem lehetséges, lépj tovább. A bölcs félve távozik a gonosztól, a bolond pedig felháborodik és önmagában [1. Ádám] bizakodó. (Példabeszédek 14:16)

A hamis vagy terméketlen kapcsolatok, azok, amelyek úgy tesznek, mintha működnének, de valójában pusztítóak, nem tetszenek az Atyának. Az igazi hit megengedi, hogy a régi kötelékek megszakadjanak. Az igazi hit tudja, hogy az ember korlátozott abban, amit embertársáért tehet. És nem olyan gőgös, hogy ne lenne hajlandó a többit Yahwehre hagyni.

Van idő a megőrzésre, és van idő az eldobásra. Van idő mindenre, ami az Ég alatt megtörténik.