Bizonyosan betudva

Testvéreim, gondoljatok arra, mik voltatok, amikor elhívattatok. Nem sokan voltatok bölcsek emberi mérték szerint; nem sokan voltatok befolyásosak; nem sokan voltatok nemes születésűek. De a Mindenható a világ bolond dolgait választotta ki, hogy megszégyenítse a bölcseket; a Mindenható a világ erőtlen dolgait választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket. A Mindenható a világ alacsonyrendű és megvetett dolgait választotta ki – és azokat, amelyek nincsenek –, hogy semmivé tegye azokat, amelyek vannak, hogy senki se dicsekedhessen Előtte. Általa vagytok a Messiásban, Yahshua által, aki bölcsességül lett nekünk a Mindenhatótól – vagyis a mi igazságunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká. Ezért, amint meg van írva: „Aki dicsekszik, Yahwehben dicsekedjék.” (1Korinthus 1:26-31)

Ha bárki közületek bölcs, ha bárkinek van értelme, legyen bennetek ez a gondolkodás. Milyen gondolkodás? Az a gondolkodás, amely megérti és elfogadja, hogy semmi jóság, erőfeszítés, elismerés, tehetség vagy adottság nem tőled (az „éntől” teremtve) van. Ha „jó” vagy, azért lettél azzá, mert vér ontatott. Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, és a világosság Atyjától száll alá. (Jakab 1:17)

Mindaz, amit kaptál, bármi, ami segít kiválónak lenned, egyetlen célra adatott. És mi ez az egy cél? Hogy a jóra szolgálj. Mert kegyelemből üdvözültetek hit által, és ez nem tőletek van; a Mindenható ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedhessen. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtve a Messiásban, Yahshua által, jó cselekedetekre, amelyeket a Mindenható előre elkészített, hogy azokban járjunk. (Efezus 2:8-10)

Hogy ez az egy dolog valóssá váljon számodra, hadd javasoljak egy rövid imát, amelyet ismételj újra és újra, amíg ez az igazság a lényed részévé nem válik. „Atyám, felismerem, hogy minden tehetségem; minden ajándékom; minden képességem; valamint nagylelkűségem és bölcsességem; minden, ami jó bennem; Tőled származik! Semmi sem valójában az enyém. Te adtad nekem, Ó Yahweh, egyetlen célból, és ez az, hogy tiszteljelek Téged. Áldja meg az életem a Te dicsőségedet.”

Ha ez valóságos számodra, akkor ismételj el még egy imát: „Atyám, köszönöm Yahshua kiontott vérét. Bocsásd meg, hogy nem emlékeztem az igazságra. Bocsásd meg, hogy megraboltalak a Neked járó dicsőségtől. Állítsd helyre szívemet (az értelem középpontját) és lelkemet (érzelmi jellememet) a Veled való helyes kapcsolatban. Emlékeztess naponta arra, miért van bármi jó az életemben.”

Nem a magadé vagy? Mert áron vétettél meg; ezért dicsőítsd meg Yahwehet testedben és szellemedben, amelyek a Mindenhatóé. (1Korinthus 6:19-20) Igen, emlékezz erre. Legyen ez a gondolkodás benned.

Veszélyes dolog elfelejteni a dolgok helyes rendjét, elfelejteni azt az árat, amelyet fizettek azért, hogy az lehess, ami vagy. Félelmetes dolog lenne, ha mennyei fenyítéssel emlékeztetnének erre. Mit gondolsz, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki lábbal tiporta a Mindenható Fiát, közönséges dolognak tartotta a szövetség vérét, amely által megszenteltetett, és megsértette a kegyelem Szellemét? Mert ismerjük Azt, aki ezt mondta: „Enyém a bosszúállás, Én megfizetek,” mondja Yahweh. És ismét: „Yahweh megítéli népét.” Félelmetes dolog az élő Hatalmas kezébe esni. (Zsidók 10:29-31)

Figyelj nagyon jól, szeretett. Csendesítsd le elmédet, és figyelj. Az elmebeli küzdelem mértéke, amelyet elszenvedsz, közvetlenül összefügg azzal a téveszmés, nem-valós hittel, hogy van benned valamiféle személyes (önmagad által elért) „jóság,” és hogy méltó vagy bármire bárkitől. Az önigazolásra való vágyad, az élet bármely területén (tudatos tevékenységben), tagadása Yahweh Szuverenitásának!

Váltsd meg a szemléleted! Tekints minden napra úgy, mint egy csodálatos új útra. Kiálts Megváltódnak: „A legjobb akarok lenni, amit a Te véred megvásárolhatott; és tiszteletben akarom tartani azt a valóságot, hogy azért teremtettél, hogy Téged dicsőítselek.” Úgy legyen!