Az igazak halála

Balaam megértette, hogy még ha a halál árán is, de érdemes volt részesülni Israyl ígéreteiben; ez egy olyan örökség volt, amelyre vágyakozni kellett.

„Ki tudná megszámlálni Jákób leszármazottait, akik annyian vannak, mint a por?
Ki tudná megszámlálni Israyl népének akár csak negyedét is?
Hadd haljak meg úgy, mint az igazak; végződjék az életem úgy, mint az övék.” (4Mózes 23:10)

Balaam felismerte, hogy akik arra lettek kiválasztva, hogy „Israyl” nevének örökösei legyenek, ennél sokkal nagyobb dolgot örökölnek, mint a földet; ő az örökkévalót látta.

Nem a törvény által kapta Ábrahám és leszármazottai azt az ígéretet, hogy a világ örököse lesz, hanem a hitből fakadó igazság által. (Róma 4:13) Mert nem mindenki Israyl, aki Israyltől származik. Akik a test gyermekei, azok nem a Mindenható gyermekei; hanem az ígéret gyermekei számítanak utódnak. (Róma 9:6, 8)

Kik az ígéret gyermekei; ki hát Israyl? Israyl: az, aki győz vagy felülkerekedik a Hatalmassal. Micsoda örökség! Balaam prófétai szemekkel látott, nem csupán természetes szemekkel. Nem csupán evilági védelem ihlette őt; hanem örök örökségük ígérete.

Igen, amit Balaam prófétai látásban látott, azoknak az öröksége volt, akik Yahwehvel fognak járni Yahshua kiontott vére (életereje) által. És azt állította, hogy örömmel meghalna érte. „Hadd haljak meg úgy, mint az igazak; végződjék az életem úgy, mint az övék.” El tudod ezt képzelni? Mintha azt vallhatta volna: „Mert [én] meghaltam, és [az én] életem el van rejtve a Messiással a Mindenhatóban.” (Kolossé 3:3)

Israyl olyan nép volt, amelyet védelmeztek és természetfeletti módon vezettek, amelynek sorsa irigylésre méltó volt. Áldottak voltak bejövetelükben és áldottak kimenetelükben (5Mózes 28:6). Balaam kijelentette: „Van egy nép, amely külön lakik, és a nemzetek közé nem számítják.” (4Mózes 23:9) Igen, ők olyan magasra emelt nép, hogy nem számítják őket a pogányok közé. [Ők] választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, a Mindenható tulajdon népe, hogy hirdessék Annak dicséretét, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívta el [őket]. (1Péter 2:9) És „ők” azt jelenti: „te!”

Megindult a szíved, mint Balaamé? Olyan izgatott vagy az örökséged miatt, amilyen vágyakozó Balaam volt utána? Abban a teljes hálában jársz-e, amely illene ahhoz, hogy ilyen csodálatos ajándékot kaptál, készen arra, hogy meghalj érte?

Légy őszinte; ha tudod, hogy csökkent a hálád azért, amit Yahshua kiontott vére által kaptál, talán jöjj mezítelenül és leplezetlenül az Atya elé. Talán keress bocsánatot azért, mert koldusként éltél, holott valójában királyi (szent) vér (életerő) árad az ereidben (gondolataid útjaiban). Vagy talán abban a veszélyben vagy, hogy elveszíted öröklött identitásodat, mert – Balaamhoz hasonlóan – csak azt állítod, hogy kész vagy meghalni érte, mégis ellenállsz a tényleges halálnak, amely szükséges ahhoz, hogy elnyerd azt.

Balaam szavai és szíve valódi szándéka soha nem forrtak eggyé, és ez átok lett rá nézve (5Mózes 23:5, Júdás 1:11, Jelenések 2:14). A gazdagsághoz vezető út az elmében kezdődik. Szánj ma időt arra, hogy elgondolkodj az örökségeden. Előbb hinned kell, hogy királyi vagy, hogy azzá válhass.

És a királyi mivolt uralkodást jelent; Yahweh sokat követel uralkodóitól. Attól, akinek sokat adtak, sokat is várnak; és akire sokat bíztak, attól még többet kérnek számon. (Lukács 12:48) Az uralkodóknak azt is meg kell érteniük, hogy a völgyekben ugyanúgy imádatra hívattak, mint a hegycsúcsokon.

Öleld magadhoz az örökségedet, és Salamonhoz hasonlóan imádkozz: „Adj nekem bölcsességet és tudást, hogy vezethessem ezt a népet, mert ki képes kormányozni ezt a nagy népedet?” (2Krónikák 1:10) Azután vedd birtokba jogos részedet, és örülj neki. Örülj, mondom, örülj!