Bár Minden Elvész

Mert a fügefa nem virágzik, és nincs termés a szőlőn, az olajfa termése meghiúsult, és a mezők nem hoztak élelmet, a nyáj kivágatott az akolból, és nincs marha az istállókban, mégis örvendezem Yahwehben, ujjongok szabadításom Hatalmasában. Yahweh, a Mindenható az én erősségem. És olyanná teszi lábaimat, mint a szarvasokét, és magaslataimon járat engem. (Habakuk 3:17-19)

A dicséret áldozata az, amit kívánsz, ó Yahweh. Ez a kulcs a Mennyek Országához, az egyetlen igazi Mennyek Országához. Ez az egyetlen Ország, amelyben Yahweh szeretete lakozik.

Talán, ha megállnánk, hogy végiggondoljuk, ha valóban fel akarnánk fedni a mintát, eltűnődhetnénk azon, hogy minden külső kielégülés szükségének véget kell érnie ahhoz, hogy ez a belső gyümölcs kivirágozhasson. Nem logikus-e, hogy több dicsőséget nyersz a szabadítás által, mint a földi bőség által? Ó, bárcsak megtanulnánk átölelni a Te útjaidat, és gondolkodásmódunk a Te gondolkodásmódod felé fordulna. Mennyivel édesebb a Te ösvényeiden járni, amikor átöleljük a Te mintáidat.

Próbáld ki ezeket: 1. „Atyám, ha akarod, vedd el Tőlem [Yahshua-tól] ezt a poharat; mindazáltal ne az Én akaratom, hanem a Tiéd legyen meg.” (Lukács 22:42) 2. „Neki növekednie kell, nekem [Keresztelő Jánosnak] pedig kisebbednem.” (János 3:30) 3. „Az Én tanításom nem az Enyém [Yahshua-é], hanem Azé, aki küldött Engem.” (János 7:16) 4. „Mert nem Magamtól szóltam [Yahshua]; hanem az Atya, aki küldött Engem, parancsot adott Nekem arra, hogy mit mondjak és mit szóljak.” (János 12:49)

Oly gyakran érzékeljük a Te mintáidat annak ellentéteként, amit szándékozol. Mit szándékozol? 1. Amikor fájdalmat érzünk, Te örvendezel, amint látod a növekedésünket. 2. Amikor nem látjuk a véget, Te ott állsz, és vársz ránk. 3. Amikor nem tudunk felülkerekedni, Te örvendezel a győzelemben, amit már régen eltervezett Te.

Ó, bárcsak valóban jónak érzékelnénk minden dolgot. Bárcsak úgy hinnénk, mint Shaul (Pál), hogy Te, Abba, sohasem engednéd el a gyermekeidet.

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem malakim [tévesen „angyaloknak” nevezve], sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtett dolog nem lesz képes elszakítani minket a Hatalmas szeretetétől, amely Yahshua-ban, a mi Messiásunkban, a mi Mesterünkben van. (Róma 8:38-39)

„Adj bölcsességet, hogy úgy lássunk, ahogyan Te látsz. Növeld a területünket, nem földben, hanem elménkben, hogy érezzük, milyen könnyű az iga és milyen könnyű a teher, mert Te vagy a mi részünk. Vigyél minket túl, Atyám, oda, ahol csak a Lélek embere lakozik; vigyél minket egy új tudatállapotba, egy új napra. Ültesd belénk azt, amit Habakuk elnyert, ezt az örökké jelenlévő ajándékot az életében, a dicséret áldozatát. Még ha úgy is tűnik, hogy minden elveszett… »mégis örvendezem Yahwehben, ujjongok szabadításom Hatalmasában.« Kérlek, Yahweh, vigyél el minket arra a helyre.”