Nem te, hanem Én

Miért maradsz le az Én hangomról? Miért gondolod, hogy nem tudsz meghallani Engem minden nap minden órájában? Nem hozzád beszélek. Csak lelki dolgokat mondok, olyan dolgokat, amelyek az élethez, a szentséghez és az igazsághoz tartoznak. Közvetlenül a Lélekhez szólok, amelyet beléd helyeztem. És amikor a test füleivel hallgatsz, nem tudod meghallani az Én hangomat.

Az Én juhaim hallják az Én hangomat, és Én ismerem őket, és ők követnek Engem. (János 10:27) Az Én juhaim más hangokat is hallanak. A bujaságnak van hangja. A bálványimádásnak van hangja. A kapzsiságnak van hangja. A büszkeségnek van hangja.

Mostanra meg kellene értened, hogy mintázatokat használok, hogy tanítsalak. Ezek a mintázatok nem azért vannak, hogy titokzatosak legyenek; ellenkezőleg, arra rendeltettek, hogy nyomon követhetők és felismerhetők legyenek. Itt sincs ez másképp.

Hallgass Rám, gyermekem. Lehet, hogy halk, szelíd hangon szólok, de egy elcsendesedett, Rám összpontosított elme hangosan és tisztán fogja hallani. Nem adok köveket (nehezen érthető alapelveket), amikor mannát (lelki táplálékot) kérsz (Máté 7:7-11). Nem mondtam-e neked, hogy tudom, mire van szükséged, mielőtt kérnéd (Filippi 4:19)?

Minden pillanatban szólok hozzád. Mindig itt vagyok; mindig törődöm veled; mindig előtted járok jó dolgokkal, amelyeket megterveztem. Ez a vágyam van irántad, és bár mindig körülvesz téged az Én jelenlétem, egyenessé téve az utadat (Példabeszédek 16:9), örülnék, ha lépést tudnál tartani. Rövid az idő. Az áldások a hangom iránti közömbösség miatt késnek.

Hallgass az Én akaratom szerint. Hallgass azzal a Lélekkel, amelyet beléd helyeztem. Az Én nyelvem a szeretet nyelve, de ne felejtsd el: az Én szeretetem fenyítést követel, amikor a fenyítés szükséges.

Véget vethetsz minden kételynek Felőlem azáltal, hogy megvallod minden kételyedet Felőlem. Így gyógyítalak meg téged. Te megvallod; Én meggyógyítalak. Ez csak közöttünk van. Jöjj Hozzám, és győzelmünk lesz, együtt, mint egy.