"Az"

„Az” nem valami élettelen dolog vagy elvont eszme. „Az” nem tárgy vagy olyan fogalom, amelyet könnyen le lehetne kicsinyíteni vagy elhessegetni néhány népszerű keresztény frázissal. „Az” mindenbe került. „Az” annak a szájából elhangzó egyetlen szó, aki megváltott téged, és utat nyitott megszentelődésedhez és üdvösségedhez. És mi olyan különleges ebben az „az”-ban? Ez az „az”, amely ebben áll: „Elvégeztetett.” (János 19:30)

Az az összefüggés, amelyben ez az egy szó szerepel, feltárja a szó hatalmas jelentőségét, és leleplezi mindazt a testi elhanyagolást is, amelyet tanbeli előítéleteid által örökölhettél. Jó lenne meghatározni, mire gondolt Yahshua, amikor elvégzettnek nevezte. Éppolyan fontos lenne hangsúlyozni azt is, mit nem foglalt magában.

Bármi, ami kevesebb, mint annak a valódi felfogása, hogy ez a kis szó mekkora dologra utal, súlyosan megzavarhatja tanítványi járásodat. Túl sokáig azok, akikre az Ő ügyét bízta, hogy magukra öltsék az Ő palástját (Máté 28:19-20), elmulasztották befogadni azt, amit Ő akart, amikor megígérte, hogy „nagyobb dolgokat” fogunk cselekedni (János 14:12-14). Ez azért van, mert nem tudunk előrehaladni nagyobb dolgok felé, ha az „az”-t úgy értelmezzük, mint ami mindent és bármit jelent. Ha minden elvégeztetett, mi maradt még tenni, nemhogy nagyobb dolgok?

Történelmileg ez a téves felfogás olyan kijelentésekre indította az embereket, mint: „Kegyelem alatt vagyunk most; Krisztusban minden elvégeztetett; azzal (a törvény/parancsolatok többségéről beszélve) végeztünk; Jézus beteljesítette azt, amikor meghalt, így nekem nem kell; és mindent Ő tett meg helyettünk.” Ezek a frázisok jól esnek, mert a „Krisztusban való szabadság” érzését keltik. A probléma azonban az, hogy egyszerűen nem igazak.

Ellenkezőleg, a szabadság, amelyet a Messiásban kaptunk, az, hogy szolgálókká váltunk, önkéntes rabszolgákká, hogy megtegyük az Ő akaratát, hogy befejezzük, amit Ő elkezdett. Mert ez a Mindenható akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az esztelen emberek tudatlanságát, mint szabadok, akik nem takarózóul használják szabadságukat a gonoszságra, hanem mint a Mindenható szolgái. (1Péter 2:15-16)

Elhagyott minket, és most az Atya jobbján várakozik minden dolog helyreállításáig (Apostolok cselekedetei 3:21). Ez a helyreállítás a mi feladatunk; ez a „nagyobb dolog”!

Amit Ő tett, nagylelkű volt; de nem azért, hogy nekünk semmit se kelljen tennünk. Sokkal inkább „az” azért volt, hogy tehessünk valamit! „Az” azért volt, hogy megnyissa elménket, és helyreállítsa a magához Yahwehhez való hozzáférést. Amikor Yahshua meghalt a cölöpön, önakarata meghalt, és a fátyol (vakság) elszakadt (Máté 27:51).

De az ő elméjük megvakult. Mert e mai napig ugyanaz a lepel marad [szívükön/elméjükön] az Ó Szövetség olvasásakor, mert az a lepel a Messiásban töröltetik el. De mind a mai napig, amikor Mósét olvassák, lepel borul szívükre. Mindazonáltal, amikor valaki a Mesterhez fordul, a lepel elvétetik. (2Korinthus 3:14-16)

Az elmédről levett fátyol azért van, hogy újra láthasd (lelkileg felfoghasd) az Atyát; hogy megértsd és engedelmeskedj Igéjének; és hogy megismerd elhívásának reménységét életedben (olvasd el az Efezus 1:15-23; 4:1-13-at). Erre utal az Ő „az”-a. Ez az az „az”, amely elvégeztetett.

Igen, az Ő munkája („az”) elvégeztetett, szerettem; a te „az”-od még befejezetlen. Ahol az Ő munkája abbamaradt, ott kezdődik a tiéd! És sok munkád van még hátra.

Munkáld ki üdvösségedet (egy megmentett, tökéletessé tett elmét) félelemmel és rettegéssel (Filippi 2:12). Ő nem munkálta ki helyetted üdvösségedet; sokkal inkább megváltott téged (Róma 3:24; Efezus 1:7), ami engedélyt, hozzáférést és erőt adott ahhoz, hogy magad tedd meg. A benned lévő Lélek most felébred, és felruház téged erővel, hogy megtégy mindent, amiért Yahshua, a Messiás életét adta; most már megvan benned az ihlet és a képesség ahhoz, hogy Yahshua szeretetében maradj, és engedelmeskedj Yahweh parancsolatainak!

Igen, ahogyan a Messiás is tanított minket: „Ha megtartjátok parancsolataimat, megmaradtok szeretetemben, ahogyan Én is megtartottam Atyám parancsolatait, és megmaradok az Ő szeretetében.” (János 15:10)

Amikor azt állítod, hogy „az” azt jelenti, hogy minden elvégeztetett, és hogy szabad vagy minden kötelezettségtől mint hívő, olyan, mintha még mindig fátyol lenne a szíveden.

Talán legközelebb, amikor valaki azt fejezi ki, hogy Yahshua mindent elvégzett, engedd, hogy ezek a szavak visszhangozzanak benned. Elmélkedj azon, hogyan végezte el Ő valóban a maga részét, és hogyan várja most tőled, hogy te is beteljesítsd a tiédet. Ő azt mondaná: „Elvégeztetett (János 19:30); menjetek el tehát (Máté 28:19), és tegyetek nagyobb dolgokat (János 14:12).”

Yahshua „az”-a mindent jelentett Atyjának, és annak elvégzése bizonyította teljes engedelmességét. Ha valóban szereted Yahwehet, te is bebizonyíthatod ezt azzal, hogy elismered: a te „az”-od is mindent jelent Neki. Hogyan? Ugyanúgy teheted meg, ahogyan Yahshua tette, teljes engedelmességgel. Mert ez a Mindenható szeretete, hogy megtartjuk parancsolatait. És parancsolatai nem terhesek. (1János 5:3)

Ha ez most a te kijelentésed, imádkozz: „Benned állok és Éretted, Yahshua. Hiszem, hogy véred (életed, Ádám) kiontása képessé tett arra, hogy kiontsam a magam vérét (Ádámot). Hiszem, hogy megadtad nekem a jogot, hogy tökéletesen engedelmes legyek, mert Te parancsoltad ezt. Vágyakozom a Te megtisztításodra, arra a megtisztulásra, amely eltávolít minden bűnt lelkiismeretemből (Zsidók 10:2; 9:14). Hiszem, hogy mások is várnak ránk, hogy mi is tökéletessé váljunk (Zsidók 11:40). Hiszem, hogy a Te »az«-od lehetővé teszi választottaid számára, hogy befejezzék a maguk »az«-át. Csak akkor nyilvánul meg Yahweh Országa a földön tökéletessé tett emberekben. A Messiás bennem van, a dicsőség reménysége (Kolossé 1:27). Hallelu-Yahweh!”