Az ár és az Ő kegyelme

Tizenkilenc áhítat, ezt is beleértve; ennyi van még hátra. Egészen a közelmúltig nem is tudtuk, hogy ez a munka háromszázhatvanöt résznél fog véget érni. A leggyönyörűségesebb közösség volt ez mihármunk: a fogoly (Michael), én (Jeffrey), és a Szentlélek (Ruach) között.

És ahogy a befejezés felé rohanunk, egy újabb természetfeletti minta bontakozik ki. Ez a felismerhető tánc a tanítványság ára, és az Ő kegyelme között, amely elrejt előlünk valamit elég sokáig ahhoz, hogy ne hátráljunk meg. Mire gondolunk?

Tíz évvel ezelőtt (2004-ben) Yahweh elhívott engem (Jeffreyt), hogy írjak egy könyvet, „The Heart of David” címmel. Engedelmességből azonnal belevágtam a feladatba, de ha előre tudtam volna, mit hoz magával a tizennyolc hónapos út, „udvariasan visszautasítottam volna”.

Egy évvel ezelőtt (2013 végén) Yahweh ismét világosan szólt hozzám, és arra utasított, hogy testvéremmel egységben állítsam össze és szerkesszem ezeket az áhítatokat; és ismét készségesen engedelmeskedtem. De ha előre láthattam volna a szükséges időt és erőfeszítést, elfutottam volna, mint Jónás!

Látod, az Ő kegyelme addig fedte el azt, amit nem kellett tudnom, amíg annyira mélyen bele nem léptem, hogy már nem volt visszaút. De ó, mily jó Ő! Az ár megfizetésének gyümölcse sokkal több lett annál, mint amit kérni, gondolni vagy elképzelni tudnánk (Efezus 3:20).

De ne tévedj, szeretett; meg kell fizetned a tanítványság árát; a radikális, hitalapú engedelmességnek mindig ára van. Igen, gyere úgy, ahogy vagy; de ha követni akarod Őt, készülj fel arra, hogy miután eljöttél, mindent elveszítesz, ami vagy. Vedd fel saját kínzócölöpödet, tagadd meg testedet, és kövesd Yahshua útját. A Lélek az, aki életet ad; a test semmit sem használ. (János 6:63)

Képzeld el, hogy hitbeli utad legelejétől tudod, hogy az életedbe fog kerülni, hogy olyanná légy, mint Ő, és ezt tudva mégis Hozzá futsz. Pontosan ezt élte át Péter, amikor felkiáltott: „Mester, kihez mehetnénk?” (János 6:68)

És most, ahogy ez az időszak a befejezéséhez közeledik, Yahweh ismét hűségesen irányítja lépteinket (Példabeszédek 16:9). A következő munka az Ő Országbeli Bírótermének fenségét fogja feltárni. Ez az új csúcsok és új kihívások időszaka lesz, és — ami a legköltségesebb — új kísértéseké, hogy feladjuk. Mindazonáltal az Ő kegyelme elegendő ahhoz, hogy elrejtse képzeletünk elől az engedelmesség végső árát. Ezt éppen addig teszi, amíg elég közel nem von Magához minket, amikor is mi is felkiáltunk majd: „Mester, kihez mehetnénk?”

„Ha valaki Hozzám jön, és nem gyűlöli meg apját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit, sőt még saját életét is, nem lehet az Én tanítványom. És aki nem hordozza a maga cölöpjét, és nem jön utánam, nem lehet az Én tanítványom. Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költséget, vajon van-e elég java a befejezéséhez? Éppígy tehát, aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az Én tanítványom.” (Lukács 14:26-28, 33)

Az Ő kegyelméből van, hogy időnként elrejti a tanítványság árát. Jól tennéd, ha felismernéd, amikor ezt teszi, és megköszönnéd Neki. Ez dicsőséget hoz Neki. Egyébként is, hová mehetnél máshová?