A te esélyed

Visszatekintve az életemre, és kiöntve a lelkemet, arra gondoltam: „Azt akarom, hogy jobb legyen a gyermekeimnek. Azt akarom, hogy olyan lehetőségeik legyenek, amilyeneim nekem sohasem voltak.” Aztán elmémet elárasztották annak gondolatai, aki megújítja a lelkemet (Zsoltárok 23:4) — gondolatok, amelyeket a bennem lévő Messiás elméje körülmetélt.

„És te? Mi van a te második esélyeddel? Mi van azzal az élettel, amely még előtted áll?” Olyan egyszerű volt ez abban a pillanatban; mégis egy egész életen át tartó előítéletes gondolkodásmód akadályozott meg addig a pillanatig abban, hogy befogadjam szavai egyszerűségét.

„Yahweh nagy irgalmassága miatt nincs végünk. Nem fogy el az Ő könyörülete, minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged.” (Jeremiás siralmai 3:22-23)

Táplálsz-e olyan gondolatokat, mint: „Lejárt az időm”? Megadtad-e magad annak a gondolatnak, hogy az „aranyéveid” már elmúltak? Ez bűnös gondolkodásmód, szeretett. Olyan gondolkodásmód, amely nemcsak Yahweh mai életedben megnyilvánuló hatalmát tagadja, hanem azt is elutasítja, hogy a tegnapod az Ő szuverén uralma alatt állt.

Jóval testi létezésed előtt Yahweh már mozgásba hozta életed minden vonatkozásának kezdetét és végét. És csak azután, hogy megírta mindennek a forgatókönyvét, mondta ki rólad egy adott ponton: élj!

Összetört gyermekkor? Csődbe ment vállalkozás? Szétzúzott házasság? Szívfájdalom? Betegség? Ezek éppúgy az Ő szuverén uralma alatt állnak, mint az Ő Fiának szegekkel sebzett csuklója. A te összetörtséged ugyanolyan szükséges volt.

Minden kudarc azt mutatja meg, mit ér a legjobb erőfeszítésed Nélküle. Nélküle nem tudsz sikeres lenni. A kudarcaid lehetőséget adnak arra, hogy megragadd ezt a monumentális igazságot. És ha egyszer valóban megragadod, gondolod, hogy nem érte meg mindez?

Már beszéltünk erről neked korábban, de Ő ma jónak látja, hogy emlékeztessen rá. Az összetörteknek, a szelídeknek, a megalázottaknak mindannyiuknak van egy közös témája, amely naponta átjárja gondolatvilágukat. „Megment engem önmagamtól!”

Ez a radikális igazság, amelyet a múltad vésett beléd, nagy reménységet és örömöt kell hogy adjon a jövőre nézve. Előtted új esély áll, szeretett; irgalma minden nap megújul.

Az ember napjai meg vannak határozva; Te rendelted el hónapjainak számát, és határt szabtál, amelyet nem léphet át. (Jób 14:5)