Az igazak útjai

„Mert az ítélet visszatér az igazsághoz, és követni fogják azt mind az igaz szívűek.” (Zsoltárok 94:15)

A megigazulásnak egyetlen forrása van: Yahshua, a Messiás. Megigazulni: igazzá lenni; igazzá tenni. És mit küldetett megigazítani? Az volt a célja, hogy a gyermekek szívét (gondolkodásmódját) visszafordítsa az Atyához. (Lukács 1:17, a Malakiás 4:5-6 alapján) Az elmédet küldetett megigazítani!

Milyen gyakran figyelmeztetett: „Hallottátok, hogy megmondatott… én pedig azt mondom nektek…” A hegyi beszédben, Máté 5-7, Yahshua a nagy változás ügynökeként mutatkozik be. De vajon az Atyja törvényét, vagy a próféták szavait jött módosítani? Semmiképpen sem!

Éppen ellenkezőleg, azt mondta: „Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy betöltsem.” (Máté 5:17) Betölteni? Nem, nem azért, hogy helyetted megtegye, hanem hogy a maguk teljes értelmével töltse meg őket. Más szóval, azért jött, hogy kijavítsa a róluk alkotott téves gondolkodásodat. Ő volt az az ügynök, aki az elméd paradigmáit jött megváltoztatni, nem az Atyja igéjének igazságát.

Tanításai leleplezték azokat a téves gondolkodási mintákat, amelyeket az emberek egymástól tanultak, majd a saját hitrendszerükre alkalmaztak. Sokszor a megtévesztés szándékos félrevezetésből fakadt; máskor egyszerű tudatlanságból. Azt hiszem, az efféle eretnekség modern kifejezése a VALLÁS. Yahshua a valláselleneség kiemelkedő tanítója, aki minden tanításában egyetlen átfogó témát ismételt: „Nem a te gondolataid; nem a te akaratod; hanem egyedül az Atya akarata!”

A Kertben (az egyedül Yahweh által irányított, védelmező gondolatvilágban) az első Ádám parancsokat kapott, nem választási lehetőségeket. „Egyél ezekről a fákról, arról ne!” Az embernek sohasem volt szándéka „önmagáért gondolkodni”. A kudarc akkor következett be, amikor Ádám elhitte, hogy választása van arra, hogy mást tegyen, mint amit parancsoltak neki.

Figyelj nagyon jól, szeretett; ha a kertben minden tökéletes állapotban volt (természetesen lelki értelemben) a bűneset előtt, akkor a „választás”, hogy mást tegyen, mint amit már parancsoltak, nem volt kevesebb, mint a tökéletesség megváltoztatására irányuló törekvés! Ugyanezt teszed te is, amikor a „saját utadat” (az ént) választod. Vágysz arra, és megpróbálsz „hozzátenni” vagy „elvenni” abból, ami már tökéletes. Lényegében azt gondolod: „Jobban meg tudom csinálni, mint az Ő tökéletessége!” Ugyanez a téves gondolkodás az, amit talán „szabad akaratnak” nevezel.

Figyelj jól! A szabad akarat utáni sóvár vágyad és heves elszántságod valójában egy, az Atyától elszakadt akarat iránti lázadó elszántság. Ez ellen a valóság ellen való ellenállásod nagy valószínűséggel az oka annak, hogy újra és újra visszatérsz a saját okádékodhoz.

Odáig jutottunk, hogy komoly, felnőtt beszédről van szó. Már nem csecsemők vagytok, akik tejet isznak, hanem szilárd eledelre vágytok. Az éretlenek tanításainak helyet kell adniuk a mély lelki tartalomnak. (Zsidók 5:12-14)

Nekünk pedig a Hatalmas kijelentette [rejtett bölcsességét] a Lelke által. Mert a Lélek mindeneket vizsgál, még a Mindenható mélységeit is. Mert ki ismeri az emberek dolgait, hacsak nem az emberi lélek, amely benne van? Ugyanígy senki sem ismeri a Hatalmas dolgait, hacsak nem a Hatalmas Lelke. Mi pedig nem e világ lelkét kaptuk, hanem a Mindenhatótól való Lelket, hogy megismerjük, amit a Hatalmas ingyen ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, nem emberi bölcsesség tanította szavakkal, hanem amelyekre a Szentlélek tanít, lelkieket lelkiekkel egybevetve. A testi ember azonban nem fogadja el a Hatalmas Lelkének dolgait, mert bolondságnak tartja azokat, és nem is értheti meg, mert csak lelki módon lehet megítélni. Aki pedig lelki, mindent megítél, őt magát azonban senki sem ítéli meg helyesen. Mert „ki ismerte meg Yahweh elméjét, hogy oktathatná Őt?” Nekünk pedig a Messiás elméje van. (1Korinthus 2:10-16)

És most a zsoltár sokkal többet jelent! „Mert az ítélet visszatér az igazsághoz, és követni fogják azt mind az igaz szívűek.” (Zsoltárok 94:15) Aki lelki, mindent megítél, őt magát azonban senki sem ítéli meg helyesen.