Elmeforgató

Most pedig az, aki minket veletek együtt szilárddá tesz a Messiásban, és felkent minket, a Hatalmas. Ő tette ránk tulajdonjogának pecsétjét, és adta Lelkét szívünkbe zálogul, biztosítékul arra, ami eljövendő. (2Korinthus 1:21-22)

Az ő Lelkét helyezte szívedbe, mint tulajdonjogának pecsétjét. Ez sokkal többet mond annál, mint amit tizenkét szó kifejezhet. Bontsuk ki ezt a határtalan ígéretet.

Shaul NEM azt érti ezen, hogy a Szentlélek beköltözött abba a tizenegy dekás szervbe a mellkasodban. Mind a görög, mind a héber nyelv a szívet elmédként, jellemedként, belső életedként, akaratodként, érzelmeidként és szándékodként azonosítja, más szóval, értelmed központjaként. „Értelmed központja” a szíved. Ez egy szívszaggató (elmeszaggató) valóság, ha belegondolsz. Még amikor a lelkedről beszél, akkor is a szív szót használja. „Amint gondolja az ember az ő szívében [lelkében], olyan ő maga.” (Példabeszédek 23:7) Másképp mondva, ahogy az ember táplálja vágyait, szenvedélyeit, étvágyait és érzelmeit, olyan lesz. Yahweh az, akinek gondolja magát; és te is az vagy, aminek gondolod magad.

Ezzel a fontos megkülönböztetéssel láthatod, hogy a Szentlélek, Teremtőnk maga lényege, valójában elmédbe kerül át gondolatokként, nem pedig „a szívedbe helyeztetik”. Azáltal, hogy önmagát belénk helyezi, gondolatunk középpontjába, akkor tapasztaljuk meg lényegét mint „A benned lévő Messiást, a dicsőség reménységét.” (Kolossé 1:27) Lelkét egyenesen elméd középpontjába helyezte, kifejezetten azért, hogy felváltsa régi természetedet. „Új szívet [belső embert, elmét, akaratot] adok nektek, és új Lelket helyezek belétek; kiveszem a kőszívet [az ember elméjét] testetekből, és hússzívet [a Messiás elméjét] adok nektek.” (Ezékiel 36:26)

Csak a gondolkodási folyamatok átalakulása hozhatta létre ezt a megújult embert. Fizikai világod csupán annak tükröződéseként szolgál, ami már megtörtént.

És ha megújultál, hogyan élheti túl a régi éned egyetlen napot is, hogy újra felüsse csúf fejét (Róma 6:2)? Ez csak azért lehetséges, mert ugyanazzal a feltámadási erővel ruháztattál fel, amelyet Yahweh használt, hogy Fiát feltámassza a sírból (Efezus 1:18-20), és választhatod, hogy ezt az erőt olyan dolgokra használd, amelyek valójában elkülönülnek az ő akaratától. Igen, légy óvatos; élhetsz ezzel az újonnan talált szabadsággal, és tévedésből használhatod ezt a feltámadási erőt arra, hogy feltámaszd a régi énedet a sírból.

Mert akik test szerint élnek, a test dolgaira irányítják elméjüket, akik pedig Lélek szerint élnek, a Lélek dolgaira. (Róma 8:5) Sajnos túl gyakori, hogy a keresztények szabadságukat és erejüket arra használják, hogy a test dolgaira irányítsák elméjüket; feltámasszák régi természetüket; és olyan gondolkodásmódokat ápolgassanak, amelyek ellentmondanak a Messiás elméjének. NE TEDD EZT! Irányítsd elmédet a Lélek dolgaira! Metéljétek hát körül szívetek előbőrét, és ne legyetek többé nyakasak! (5Mózes 10:16)

Ha befogadod a lelki műtétet, amely megtörtént, valóságod ezzé válik: „Aki megvívta a csatát elmémben, nem veszíthet.” És akkor az, amit Yahweh értelmed középpontjába helyezett, legfőbb vágyaddá válik. Ez valóban elmeforgató, és most már tudjuk, szívszaggató gondolat! Törjétek fel parlagon heverő földeteket, és ne vessetek tövisek közé. Metélkedjetek körül Yahwehnek, és távolítsátok el szívetek előbőrét. (Jeremiás 4:3-4)