„Köz”ös érzék

Közönséges: széles körben vagy általánosan ismert; gyakran előforduló vagy megtörténő; elterjedt; szokásos; hétköznapi; ismerős; rendszeres; gyakori; visszatérő; mindennapi; egyformán mindenkihez tartozó; vagy kettő, több, vagy mindenki által megosztott a kérdéses ügyben.

Mondta már neked valaki, hogy „használd a józan eszed”? Talán megkérdezhetnéd tőle: „Kérlek, mutasd meg, hogyan alkalmazzam a józan eszet, amikor a világegyetem Teremtőjével lépek kapcsolatba, aki képes mérhetetlenül többet tenni annál, mint amit kérni vagy elgondolni [gondolni] tudunk (Efezus 3:20), egy Szuverén, akinek vágya, hogy mély titkokat tárjon fel.”

De ellenkezőleg [az emberi bölcsességgel szemben], amint az Írás mondja: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szívébe [elméjébe] föl nem hatolt, [mindazt], amit a Mindenható elkészített [megalkotott és készen tart] azok számára, akik szeretik őt [akik szeretetteljes tisztelettel tartják, azonnal engedelmeskednek neki, és hálásan elismerik a tőle kapott jótéteményeket].” Mégis nekünk Yahweh feltárta és kinyilatkoztatta ezeket az ő Lelke által és rajta keresztül, mert a Lélek szorgalmasan kutat, felderít és megvizsgál mindent, még Yahweh mély és feneketlen dolgait is felfedve [a mennyei tanácsokat és az ember vizsgálatán túli, rejtett dolgokat]. (1Korinthus 2:9-10)

Érted; látod a „köznapin” túli mélységet, amely rád vár? Hogyan alkalmazunk józan eszet olyan dolgokra, amelyek túlmutatnak a kérdezésen, a képzeleten, az ember vizsgálati képességén? A Mindenható dicsősége, hogy elrejt egy ügyet; a királyok dicsősége, hogy kikutassák azt. (Példabeszédek 25:2) Ha fiak és lányok vagytok, akkor királyi vér folyik ereitekben!

Ne érts félre, szeretett; a józan ész nem gonosz. A gyakorlatiasság ugyanolyan bibliai lehet, mint a prófécia, az álmok és a látomások. Amikor Yahshua megkérte tanítványait, hogy etessenek meg ötezer embert, ez egy nagyon köznapi szükségletet szolgált. Tanítványai odamentek hozzá, és ezt mondták: „Ez elhagyatott hely, és az idő már késő. Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenjenek a falvakba, és élelmet vegyenek maguknak.” (Máté 14:15) És mint földi polgárok, válaszuk Yahshua utasítására gyökeret és alapot a józan észben talált. „Nincs itt más, csak öt kenyerünk és két halunk.” (17. vers)

János beszámolója azonban bepillantást enged abba, amit Yahshua az Országról tanított. Fülöpről szólva ezt mondta: „Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye, mert ő maga tudta, mit fog tenni.” (János 6:6) Yahshua tudta, hogy hamarosan megmutatja követőinek, mit jelent a köznapit az Országba hozni, más szóval, mi történik, amikor az Ország betör a köznapiba.

A probléma az, hogy a „józan ész” tanítványok körében elterjedt fajtája túl gyakran alig hagy helyet az Országról szóló kinyilatkoztatásnak. Oswald Chambers ezt tanította: „Semmi, amit Jézus Krisztus valaha mondott, nem józan ész, hanem kinyilatkoztatás-érzék, és teljes, míg a józan ész rövidebbre szab.” Ehhez hozzátennénk, hogy tisztázzuk: „A józan ész rövidebbre szab a hasznosságában olyan dolgok kinyilatkoztatásához, amelyek túlmutatnak a kérdezésen, a képzeleten, és az ember vizsgálati képességén.” Itt jön be az a kiváltság, hogy királyi vér birtokosaként jogod van kikutatni Yahweh mély dolgait, olyan dolgokat, amelyek túlmutatnak a józan észen. „Ki ismerte Yahweh gondolatát, hogy oktathatná őt? De nekünk a Messiás elméje van.” (1Korinthus 2:16)

Mi közönséges a lelki ember számára? Ezek olyan gondolatok, amelyeket meg kell vizsgálni. Mi legyen közönséges az ő népe számára, akik csupán jövevények a földön (Zsoltárok 39:12), akiknek valódi polgárságuk a Mennyben van (Filippi 3:20)? A 2Mózes 23:2 figyelmeztet, hogy ne kövessük a tömeget (a többséget). A többségnek bizonyosan olyan gondolkodásmódja van, amely a „köznapin túlit” a józan ész alá rendeli.

A te feladatod: kutasd ki, mi legyen közönséges számodra, mint az Ország polgára számára. Jó kezdet lenne kideríteni, mi az általánosan elfogadott az emberek körében, és amilyen gyorsan csak lehet, futni az ellenkező irányba. Mégsem engedelmeskedtek, sem fülüket nem hajtották oda, hanem mindenki saját gonosz szívének elgondolása szerint járt. (Jeremiás 11:8)