A másik oldal

Ádám – Edom – Vérontás – Én – Elpirulás – Szégyen… Szentírási összefüggésben ezek szinonimák. Mindannyian Ádámból erednek, aki „úgy döntött,” hogy a rossz fáról eszik, és ezért szinonimák mindazokkal is, akik utána jöttek, mindenkivel, kivéve egyet.

Fontos, hogy megértsd, mire gondolnak, amikor vériáldozatokról olvasol. Az áldozat kulcseleme mindig a vér kiontásáról szól, és most már tudjuk, hogy ez nem kevesebbet jelent, mint a szégyen kiontását. A szégyent az a heves és testi vágyad okozza, hogy úgy viselkedj, mintha lenne választási lehetőséged az engedelmesség helyett.

„Az első ember, Ádám, élő lénnyé lett.” Az utolsó Ádám életadó Szellemmé lett. (1Korinthus 15:45) Az első Ádám az ént választotta; az utolsó Ádám a tökéletes áldozat volt, mert Ő úgy döntött, hogy kiontja saját énjét (vérét), hogy életet (szellemi feltámadást) adjon azoknak, akiknek az Atya megbocsátást választana.

Jól tennéd, ha tudatosan gyakorolnád annak felismerését, hogy a fenti szavak Ádámmal szinonimák valahányszor olvasod az Írásokat. Amikor vérről olvasol, gondolj arra: „szégyen vagy én.” Amikor az edomitára gondolsz, gondolj az ember énjére.

Szeretett, mindez arról szól, hogy előrehaladj a tudatosság szintjén a bukott elmétől a Messiás elméjéig. Ez az átalakulás állandó „elméd megújulását” igényli (Róma 12:2), és végül személyes gondolataid eltávolítását, ahogy azok átadják helyüket a Yahweh rendeletei és parancsolatai (elmetörvények/elmeminták) iránti szigorú engedelmességnek.

Yahshua ismerte célját; ki kellett iktatnia saját akaratát. „Atyám, ha lehetséges, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az Én akaratom legyen meg, hanem a Tiéd.” (Lukács 22:42) Tudta, hogy mindig szégyent hozna Atyjára, és végül önmagára is, ha a saját útját választaná, ha saját dicsőségét keresné. „Az Én tanításom nem az Enyém, hanem Azé, aki elküldött Engem. Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megtudja a tanításról, hogy a Mindenhatótól való-e, vagy Én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi; de aki Annak dicsőségét keresi, aki elküldte Őt, az igaz, és nincs benne igazságtalanság.” (János 7:16-18)

Egészen egyszerű; az egyik oldalon az ént választod, a másik oldalon az én kiontását választod! Nem ez a minta az, „mindazáltal ne az Én akaratom,” amelyre saját életedet kellene alapoznod? Emlékezz, nagy áron vétettél meg, és már nem a magadé vagy! (1Korinthus 6:19-20) „És a törvény szerint csaknem minden dolog vérrel tisztíttatik meg, és vér kiontása [az én] nélkül nincs bűnbocsánat.” (Zsidók 9:22)