A szeretet tulajdonságai (14)

„A szeretet mindent remél!” (1Korinthus 13:7) A szeretet mindent remél, ezért Yahweh mindent remél!

A szeretet természetesen mindent „jót” remél! És eljutottunk annak megértéséhez, mit szándékozik Ő a jó alatt, az Ő emberi nyelvén, a héberen keresztül. Jó: ami erkölcsi, politikai, tudományos, gazdasági és lelki szempontból, az Ország nézőpontjából. Senki sem jó, csak Egy, vagyis a Hatalmas. (Lukács 18:19) Igen, a Mennyek Országának dolgai (a felmagasztalt tudat) jók; egyedül Ő jó!

És ha a reményünk egyedül Őbenne van (Zsoltárok 62:5), akkor minden reményünk Yahweh lényegében van, amelyet Fia mintázott, és amelyet az Ő Ruachja (Lélek-lehelet-elme) fejez ki.

Mivel a szeretet mindig ajándékként fejezi ki magát mások felé, elengedhetetlen szem előtt tartani, hogy mások nagyobbak az „önmagunknál.” Az elsődleges figyelem ekkor a körülöttünk élők életének (elméjének) mércéjének emelésére irányul. Ha teljessé válsz a szeretetben, akkor a végeredmény olyan élet, amely csak azért létezik, hogy adjon, nem hogy vegyen. Ez az a szeretet, amely azt kiáltja: „Bocsáss meg nekik,” még miközben kínoznak téged.

Mivel a szeretet beteljesítette önmagát benned, „Nem szűkölködöm” (Zsoltárok 23:1) lesz az Egy igazság benned. Betöltekeztél; poharad túlárad az Ő jelenlétével; és nincs szükséged senki másra, semmi másra. A reményed egyedül Őbenne van!

A Messiás elméje az, amit a szeretet reménye hoz el. Ez a tökéletes elme reménye, olyan elméé, amely csak úgy gondolkodik, ahogyan Yahweh gondolkodik. Nem dicsőséges ez; maga a gondolata is?

Új parancsolatot adok nektek: hogy szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről fogja megtudni mindenki [az emberek], hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást [ha folyamatosan szeretetet mutattok egymás iránt]. (János 13:34-35)