A szeretet tulajdonságai (5)

„A szeretet nem fuvalkodik fel!” (1Korinthus 13:4) A szeretet nem fuvalkodik fel, ezért Yahweh sem fuvalkodik fel!

Ne örülj, mikor elesik ellenséged, és mikor megütközik, ne vigadjon a te szíved! (Példabeszédek 24:17) Ez a szent tanítás jól összefoglalja a szeretet ötödik tulajdonságát. Yahweh megváltottjaiként mindig emlékeznünk kell, honnan jöttünk. „A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.” (Példabeszédek 16:18) Csak azért tudunk megbotlani, és NEM elesni (Róma 11:11), mert az Ő szeretete a Lélek ajándékaként kiáradt szívünkbe (elménkbe) és lelkünkbe (Róma 5:5).

A szeretet utolsó tulajdonságánál minden korábbi tulajdonság egésszé áll össze. A folyamatos minta, amelyet minden gondolattal gyakorolni kell, az, hogy nem bukhatsz el a szeretet tizenhat tulajdonsága közül egyikben sem, miközben azt állítod, hogy szeretsz. Megmondatott neked, hogy „foglyul ejts minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2Korinthus 10:5). És ebben minden gondolat felelős a szeretet igazi mércéinek.

Az „önmagunkra” hagyatkozás, az önelégültség és az önmagunk felmagasztalása mind azt kiáltják: „Nézd, mit tettem!” és mindezek felfuvalkodott kudarcok.

Vajon túl mély lenne számodra, hogy elismerd, amit Ő az egész írott Igéjén keresztül elmondott neked: te vagy a saját legnagyobb bálványod, és pontosan attól „üdvözülsz,” ami te magad vagy, a büszkeséged? Nyisd meg lelki szemeidet, szerettem. Lásd meg, mi is folyik valójában.

Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást [ha folyamatosan szeretetet mutattok egymás iránt]. (János 13:34-35)